Szöveg: Zekk
Beat/master: Killegal

---Facebook---
Zekk Legal'C: https://www.facebook.com/Zekk-LegalC-1659068581008268/?fref=ts
Killegal: https://www.facebook.com/thedubfilth/?fref=ts

Szöveg:

A szavak hatalma ráncibál, krónikus hatást ad
A space-ekbe is lélek megy: kozmikus varázslat
Egy gyerek, kit a cél tart ölén, s kézen fogva kísért remény
Siker földjén lesi azt, hogy zene nélkül mit ér ekén
Semmit...nem kaszálhat, nem arathat babért
És ez nem olyan alázat, amit egy magadfajta ért
Egy jó fan is anyázhat mivel egy darab szarba lép
Hiszen egy oly korba jártas, amiben csak maszlag van épp
Egy erős prófétaként látsz, a kényszer innen származik
Mint Jónás a cethalban, viszont kétszer csíptem nála is
Az otthonom egy dobbal teli beat, ahol az ihletemnek
Kifejezetten helye van, hol rágom a rímeket meg
A mai stílusban egy új kezdetet építek fel
Az elmém repülőgép, miben ezreket térítek el
Az utam vízesés, hol a lélek nyers, az ész rideg
Ugranom kell és nem tudom, hogy forró lesz, vagy jég hideg
A vágyam felemészt, csak hamarkodok újfent
És sokszor a versenyszellemem tart a tarkómhoz stukkert
Viszont minden rímnek kardja van, meg ijedtség fen élein
A legnagyobb bajban törnek felszínre képességeim
Belátsz néhol és megijesztett a vakság
Élj, és ne láss minket: lefizetett szabadság
Egymás faszát cibálva egy elvárt mintával élsz
De ha netán épp szóba állsz velem egy más világba lépsz


Tudom a törtetésed más hatalmán feszt felakad, de
Az ellenfél hangja helyett, a barát csendje marad meg
Szakadár a szavam már
Az összes norma romba végre
A tétova tovatéve
Tudom, hogyha más vagy jó sok ember sárba tosz
Egy igaz egyéniség alkot, és sosem lesz átlagos
Szakadár a szavam már
Az összes norma romba végre
A tétova tovatéve


A sors a mocsok, ő dönti el állandóan hova zárnak
Pár tahónak jót, nálam szót választottak szobatársnak
A többi kín csak lézengő, de érdekből még keres
Kaputelefonon hívja fel az érdeklődésemet
Ott vagyok rég, hol el nem ragad a magány
Izolálva, ahol tudok nótát kreálni majd, amíg élek
Egy új értelmi szintre léptem, be a szavak alá
És minden egyes trekknél hozzám lejársz, mint a havi bérlet
Amíg ott vársz a köd
Ölt pirománba föl
A szívem nyíló lángba lök
Így kioltván a csöndet
Midőn hitem nyitott zárba tört
Amíg rotál a Föld,
Látom, hogy minden piros lámpa zöld
Míg itt sort állva ölnek
Én a szakadékban csüngök, de kezemben imádat
Függő vagyok, mióta elkaptam a zenei ágat
Ne keress más helyet háznak, a versemben detektáld
Mert verek rád szelektált szlenget, lelkedbe gerendát
Hajt valami bennem, mi üvöltve ténfereg
Egy belső hatalmas ember, akit tükörnek képzelek
Sok ember az egyszerűség hallatán kényszer beteg
Kegyeskedj, hogy egyszer hű légy a saját életedhez
Engem nem érdekel mit költeménynek te vélsz
Mert a zenész képességeimnek közelébe sem érsz
Ez nem egó, ez az életemhez leginkább tett toldalék
Hogy úgy nyomjam a májkba, ahogy senki más nem nyomta még


Tudom a törtetésed más hatalmán feszt felakad, de
Az ellenfél hangja helyett, a barát csendje marad meg
Szakadár a szavam már
Az összes norma romba végre
A tétova tovatéve
Tudom, hogyha más vagy jó sok ember sárba tosz
Egy igaz egyéniség alkot, és sosem lesz átlagos
Szakadár a szavam már
Az összes norma romba végre
A tétova tovatéve