https://www.facebook.com/ujszinhazemlekoldal

PARISIANA - ÚJ SZÍNHÁZ EMLÉKOLDAL || PARISIANA - NEW THEATRE MEMORIAL PAGE

A "régi" ÚJ SZÍNHÁZ emlékoldala archív előadás videókkal és sok-sok fényképpel.

ÉJJELI MENEDÉKHELY
színmű 2 részben

Író: Makszim Gorkij
Fordító: Morcsányi Géza
Rendező: Verebes István

Színész:
Luka - Garas Dezső
Szatyin - Kaszás Attila
Báró - Eperjes Károly
Vaszilisza Karpovna - Ráckevei Anna
Mihail Ivanov Kosztiljov - Derzsi János
Bubnov - Keresztes Sándor
Nasztya - Takács Katalin
Andrej Mitrics Klescs - Bubik István
Anna - Egri Márta
Vaszka Pepel - Schneider Zoltán
Natasa - Botos Éva
színész - Vass György
Kvasnya - Nagy Mari
Medvegyev - Kisfalussy Bálint
Aljoska - Almási Sándor
Golyvás - Varga Károly
Tatár - Gosztonyi János

Díszlet: Kis-Kovács Gergely
Jelmez: Tordai Hajnal
Mozgás: Román Sándor
Rendezőasszisztens: Herpai Rita

Ismertető:
Az ÉJJELI MENEDÉKHELY szereplőit mi, színháziak és színházba járók nem az aluljárók, s legkevésbé a hajléktalan szállók mélyéről ismerjük!... Nem. Egy másik előadás nyilván betekintést engedhet a nyomor ?couleur locale?-jába érzékletesebben is, de akikkel mi találkozunk majd, bárkik lehetnek, akár mi is lehetünk mindennapjaink számos különböző szocializációjú közegeiben.
Az ÉJJELI MENEDÉKHELY 2001-ben Magyarországon szándékaink szerint tehát a kilátástalanságról kell szóljon. A megrekedt sorsokról, a mozdulni képtelen állapotokról, amelyekben folyamatos kín a létezés, de amelyekben szokásjog immár, hogy lemondunk nem csupán egymásról, de legfőképp magunkról. Mindez nyilván azokon az esélytelen szinteken a leginkább drámai, amelyeken az alkalmazkodási képesség a legádázabbul próbára tett, amely szinten a legnyersebben nyilvánulnak meg a pillanat kizárólag időszerű motívumai: indulataink!?
A közeg csupán ?a mese? egyik sajátossága, de korántsem egyetlen tenyészete. Félő, az ÉJJELI MENEDÉKHELY lakóinak szorongásait hasonlóan kínzó idegenültséggel élhetjük át számos más, egzisztenciálisan tűrhetőbb körülményeink között is bárhol, bármikor, bárkikkel együtt, ha lemondunk arról az esélyről, hogy csakis a magunk és a mások emberi méltóságának megbecsülése teheti építhetővé a mát és a holnapot.
Az ÉJJELI MENEDÉKHELY humanizmusa a mozdulásba, a kilábalásba, az emberebbé válásba vetett reményre sarkall, s azok fölött ítélkezik, akiket attól megfoszthattak mások, illetve akik attól megfosztják sajátmagukat.

(Verebes István)

Bemutató: 2001. április 21., Új Színház
https://www.facebook.com/ujszinhazemlekoldal